Ha még sosem fogyókúráztál drasztikusan, akkor szerencsés vagy. Ha már túlvagy néhányon, akkor tudod, miről beszélek, amikor azt mondom: rémálom. Legalábbis a legtöbb...

Belevágok a közepébe: az első valóban drasztikus fogyókúrám majdnem két hétig tartott. Nem ettem semmit, csak ittam. Mondhatnám, hogy léböjtöt tartottam, és valahol igaz is, de akkor még nem túlzottan volt róla fogalmam, hogyan is kell azt csinálni. De az eredmény fantasztikus volt. A kúra végére eltűnt a narancsbőröm, lejött rólam jó pár kiló felesleg, és kirobbanóan energikus voltam, és jól is néztem ki - szóval megérte az egész felhajtást.

Igenám, de telt-múlt az idő, az étrendemen nem változtattam semmit, sőt! Mivel elég stresszes időszak következett, amit én zabálással szoktam levezetni, pár hónap alatt visszaszedtem a leadott kilóknál majdnem 3-mal többet. Nem zavartattam magam, hiszen eszembe jutott az első drasztikus kúrám és annak csodás eredménye, és alig vártam, hogy újra nekiálljak fogyózni. Teljesen abban a hitben voltam, hogy elég két hét, és visszanyerem a narancsmentes állapotot, a lapos hasat, a kerek és feszes popsit, a szép vékony combokat...

És akkor következett a kiábrándító valóság. Két hét léböjt ide vagy oda, nem ment le rólam a narancsbőr, és a kilók sem... Persze jó pár igen, de már kevesebb, mint a múltkor, ráadásul 3-mal többről indultam. Mi a fene történt? Hiszen a múltkor olyan jól ment minden! Totál kiakadtam. Nem értettem, hogy ami előzőleg működött, az most miért nem...